Bejelentés


gyümölcsök mindenek felett gyümölcsöt egyél hogy egészséges legyél


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









A szilva a rózsafélék családjába tartozik. Az egyik legigénytelenebb és leggyakoribb gyümölcsünk. Vidékünkön a legnagyobb mennyiségben a szilvát termelik a gyümölcsök és a szőlőt. Sokféleképpen felhasználjuk és fogyasztjuk. Kitűnő lekvár készül belőle a téli hónapokra, de befőttet is készíthetünk belőle. A friss szilva rendkívül gazdag káliumban, tíz dkg aszalt szilvában 757 mg kálium található. Vitaminokból mennyiségre nincs benne sok, de egymást segítik a felszívódásban. A szilva és az aszalt szilva az egyik legjobb vértisztító hatású gyümölcsünk. A szilva frissen is serkenti az emésztést, az aszalt szilvában ugyanazt az értéket megtaláljuk, de sűrítve. A kálium szabályozza, normalizálja a szív ritmusát és segít a test salakanyagainak kiürítésében. Különösen ott van nagy szükség rá, ahol nem fogyasztanak elegendő zöldséget és gyümölcsöt, hogy folyamatosan tisztítsák a vért. Az aszalt szilvát megfőzzük vagy éjszakára leáztatjuk és a levét megisszuk. A leáztatott szilvalé az egyik leggazdagabb forrása a vasnak, kalciumnak, magnéziumnak és foszfornak. A friss szilvát nyersen vagy gyümölcssalátába, gyümölcstálakba is fogyaszthatjuk. Az aszalt szilvában is megvan ami a friss szilvában, de töményebb mennyiségben. szilva vagy szilvafa (Prunus subgenus Prunus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a vitatott rendszertani besorolású, főleg fákat és cserjéket magába foglaló Prunus nemzetségbe, annak Prunus alnemzetségébe tartozó fajok összefoglaló neve. Ide tartoznak még a kajszik is. Főleg az északi féltekén elterjedtek. A Prunus nemzetség többi alnemzetségétől (őszibaracktól, cseresznyétől, zelnicemeggytől) megkülönböztető tulajdonságai: a hajtások végén csúcsrügy található, az oldalrügyek magánosan állnak, a virágok 1-5-ösével csoportban állnak rövid kocsányon, a termés csonthéja érdes, egyik oldalán barázda fut le. Virágaik színe általában a fehértől a rózsaszínig váltakozhat, 5 szirom- és 5 csészelevelük van. Egyszerű vagy ernyős virágzatúak, 2-6 vagy több fürttel. Magvaikat vastag, csontkemény burok veszi körül. Leveleik egyszerűek vagy lándzsásak, gyakran fogazott szélűek. A kereskedelemben közönségesen szilva néven kapható gyümölcs a Prunus domestica, a leggyakrabban ezt értjük a szilva szón. Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Fajok 2 Felhasználása 3 A szilva kártevői 4 Források 5 Jegyzetek Fajok [szerkesztés] Az alnemzetség három fajcsoportra (sectio) osztható: Sectio Prunus (óvilági szilvák). A levelek a rügyben befelé hajlanak; a virágok 1-3-asával állnak; a termés sima, gyakran viaszos héjú. P. cerasifera Ehrh. (cseresznyeszilva, mirabolánszilva, potyóka) P. cocomilia Ten. P. consociiflora C.K.Schneid. P. domestica L. („európai szilva”, a legtöbb szilva néven árult gyümölcs ide tartozik) P. insititia vagy gyakrabban Prunus domestica subsp. insititia (L.) C.K.Schneid. (mirabella) P. salicina Lindl. (japánszilva) P. simonii Carriere P. spinosa L. (kökény) Sectio Prunocerasus (újvilági szilvák). A levelek a rügyben befelé hajlanak; a virágok 3-5-öséval állnak; a termés sima, gyakran viaszos héjú. P. alleghaniensis Porter P. americana Marshall P. angustifolia Marshall (csikaszó szilva?) P. hortulana L.H.Bailey P. maritima Marshall P. mexicana S.Watson P. nigra Aiton P. orthosepala Koehne P. subcordata Benth. Sectio Armeniaca (kajszik). A levelek a rügyben befelé hajlanak, a virágok kocsánya igen rövid, a termés bársonyos héjú. Egyes botanikusok külön alnemzetségként írják le. P. armeniaca L. (kajszi- vagy sárgabarack) P. brigantina Vill. P. mume Siebold & Zucc. (japán vagy kínai kajszi, japán zöldbarack) P. sibirica L. (szibériai kajszi) A termesztett szilvafajták legalább 15 szilvafajból származnak[1]. A fenti lista csak vázlatos, folyik új fajták nemesítése, hibridek létrehozása (pl. Prunus domestica × Prunus cerasifera). Egyes átmeneti fajokat a szilvánál, a cseresznyénél és a meggynél is meg lehetne említeni. Felhasználása [szerkesztés] Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében! A szilva kártevői [szerkesztés] Gyökérzet: Cserebogár Törzs, ág, vessző: baktériumos rákosodás és elhalás Szilva-pajzstetű Akác-pajzstetű Kaliforniai-pajzstetű Rügy, hajtás baktériumos rákosodás és elhalás Sodrómolyok Sárga szilva-levéltetű Pókhálós szilvamoly Amerikai fehér szövőlepke Levél baktériumos rákosodás és elhalás Szilvarozsda Csonthéjasok klaszterospóriumos levéllyukacsosodása Szilva polisztigmás levélfoltossága Takácsatkák Hamvas szilva levéltetű Levélbarkók Cserebogarak Lombrágó hernyók Téli araszolók Bimbó, virág baktériumos rákosodás és elhalás Termés Glomerellás gyümölcsrothadás Moníliás gyümölcsrothadás szilvamoly. Darazsak Almamoly Sodrómolyok A szilva (Prunus domestica) bizonytalan eredetû, régóta termesztésben lévõ gyümölcsfa. Valószínû A szilva a rózsafélék családjába tartozik. Az egyik legigénytelenebb és leggyakoribb gyümölcsünk. Vidékünkön a legnagyobb mennyiségben a szilvát termelik a gyümölcsök és a szőlőt. Sokféleképpen felhasználjuk és fogyasztjuk. Kitűnő lekvár készül belőle a téli hónapokra, de befőttet is készíthetünk belőle. A friss szilva rendkívül gazdag káliumban, tíz dkg aszalt szilvában 757 mg kálium található. Vitaminokból mennyiségre nincs benne sok, de egymást segítik a felszívódásban. A szilva és az aszalt szilva az egyik legjobb vértisztító hatású gyümölcsünk. A szilva frissen is serkenti az emésztést, az aszalt szilvában ugyanazt az értéket megtaláljuk, de sűrítve. A kálium szabályozza, normalizálja a szív ritmusát és segít a test salakanyagainak kiürítésében. Különösen ott van nagy szükség rá, ahol nem fogyasztanak elegendő zöldséget és gyümölcsöt, hogy folyamatosan tisztítsák a vért. Az aszalt szilvát megfőzzük vagy éjszakára leáztatjuk és a levét megisszuk. A leáztatott szilvalé az egyik leggazdagabb forrása a vasnak, kalciumnak, magnéziumnak és foszfornak. A friss szilvát nyersen vagy gyümölcssalátába, gyümölcstálakba is fogyaszthatjuk. Az aszalt szilvában is megvan ami a friss szilvában, de töményebb mennyiségben.SZILVA Hazánkban a legelterjedtebb gyümölcs; gyümölcsfaállományunkból minden magyar állampolgárra két szilvafa jut. Hogy azután a gyümölcsfa-statisztika készítése során beleszámítottak a számlálóbiztosok minden magról kelt és sarjról nőtt suhángot - az nagyon valószínű. De azért valóban nagyon sok a szilvafánk, és ezek száma jelenleg az ország gyümölcsfáinak egynegyedét teszi ki. A szilvafák döntő többsége - a nagyarányú üzemi telepítések ellenére - a házikertekben, a szőlők között, az utak mellett, a kertekben és az udvarokban, elszórtan áll. A kutatók a szilva őshazáját a Földközi-tenger keleti medencéje környékén gyanítják; valószínű, hogy Szíria, Irán, Örmény-Török- és Görögország népei termelték először. A természetleírással is foglalkozó római írók gyakran említik a szilvát. Ovidius a Metamorphoses (Átváltozások) című - 15 könyv terjedelmű - költeményében már pontos leírást ad róla: "…és nedvdús szilvát, nemcsak feketét, de olyant is, mely sárgásan tud vetekedni a zsenge viasszal." A szilva viszonylag gyorsan elterjedt Európában az 56. északi szélességi fokig. Eljutott a többi kontinensekre, amelyek közül főként Dél-Amerikában (Argentína) termelnek sokat belőle. Európa adja a szilvatermés zömét. A legnagyobb szilvatermelő állam Románia, Németország és Bulgária, utána Magyarország következik. Sok szilvát termel még Franciaország, Lengyelország, Olaszország és az USA is. Magyarországnak szinte minden táján folyik szilvatermelés kisebb-nagyobb mértékben. Elterjedtségére mutat számos szilvára utaló nevünk (Szilvásvárad, Szilvágy, Szilvás, Szilvásszentmárton, Vasszilvágy stb.) is. Amikor szakmai pályafutásomat - a harmincas évek legvégén - az egyik Szatmár megyei hitbizományon, mint fizetés nélküli magángyakornok megkezdtem, akkor még a Szamos menti árterületeken sok dzsungelszilvás volt. Ezeket senki sem ültette, senki se gondozta, a termésüknek is csak egy kis részét hasznosították aszalásra, lekvár- és pálinkafőzésre. A dzsungelgyümölcsöket a civilizáció letörölte a térképről, de az itt termő szilvák hangulatos neve (Penyigei, Nemtudom, Boldogasszony, Bódi, Lotyó, Potyó) megmaradt az emlékezetemben. A szilvák "családja" roppant népes és változatos. Ha csak a színüket vesszük: vannak köztük zöldek (Zöld ringló), lilák (Ageni, Althann), kékek (Besztercei, Stanley), pirosak (Vörös szilva) és sárgák (Mirabella). Termesztése A szilvafák környezeti igényei viszonylag könnyen kielégíthetők. Pedig nem is annyira igénytelennek, mint inkább türelmesnek mondhatók, ami azzal is bizonyítható, hogy a szilvafák minden emberi gondoskodásra serényen válaszolnak. Akkor is teremnek gyümölcsöt, ha gazdátlanul árválkodnak, de ha egy kicsit gondozzák őket, akkor termésük mennyisége megnő, minősége pedig számottevően megjavul. Fénykedvelő növény, de erre nemigen kényes. A téli hideget jól tűri, és - minthogy későn tavasszal virágzik - a korai fagyok is viszonylag ritkán ártanak neki. Sekélyen gyökerezik, ezért a tartós csapadékhiánytól sokat szenved, a gyümölcseit elrúgja, tehát házikerti körülmények között ajánlatos a rendszeres öntözésére berendezkedni. Szilvát a szélsőséges futóhomok és a szikes talajok kivételével mindenütt lehet termelni, de legjobban a párás folyóvölgyekben érzi magát. A faiskolai lerakatokban kapható csemeték többnyire myrobalán alanyon állnak. Ezekből közepes törzsű fákat célszerű nevelni. A szilvafákat hat méter távolságra telepítsük egymástól. Figyelembe kell venni, hogy a nálunk kedvelt fajták között számos önmeddő akad. Ilyen az Althann ringló, a Zöld ringló, a Ruth Gerstetter, a Tuleu gras és számos kevésbé ismert fajta. Ezeket csak pollenadó fajtákkal együtt érdemes telepíteni. A szilvafa meghálálja a rendszeres trágyázást. Ezért már az ültetőgödörbe tegyünk 10-15 kg érett istállótrágyát, majd később, évente adagoljunk fánként 4-5 dkg kálisót, 4-5 dkg szuperfoszfátot ősszel és 6-10 dkg pétisót a nyár folyamán. A csemeték a 4-S. évben hozzák az első termést. Addig kell a koronát kialakítani, de a ritkítást ezután se szabad abbahagyni, mert a szilvafák többsége hajlamos arra, hogy sűrű, szinte áttekinthetetlen koronát képezzen. Ezért a metszésnél az legyen a célunk, hogy a korona elsűrűsödését megelőzzük, évente elvégezve az ún. felügyeleti metszést, idejében távolítsuk el a fölösleges, a koronát sűrítő ágrészeket. A ritkító metszésnél ne a fűrésznek, hanem az ollónak jusson a vezető szerep! Ne feledkezzünk meg a sebek gondos kezeléséről! A szilvafajták jelentős része gyökérsarjakat nevel. Ezeket idejében el kell távolítani oly módon, hogy a sarj körül a talajt kibontjuk, és a sarjat a gyökérről letépjük. Így ugyan roncsolt seb keletkezik, de nem maradnak a sarj helyén rejtett rügyek, amelyekből további sarjak eredhetnének. A bőséges terméssel terhelt fákat a gyümölcsök kifejlődése idején fel kell támasztani, mert egy-egy nyári vihar a súlyos ágakat letörheti. A szilvafáknak sokféle betegségük és kártevőjük van, ezért rendszeres Permetezésre van szükségük. Legveszedelmesebb betegségük a sarka-vírus, amely először a levelek világos mintázottságában jelentkezik. A fertőzött fák gyengén fejlődnek, gyümölcsüket elhullatják, majd kipusztulnak. Gyakori betegsége még a vörösfoltosság és a monília is. A kártevők közül a legtöbb gondot a pajzstetvek, a szilvamoly, a poloskaszagú szilvadarázs és a levéltetvek okozzák. Nagy fontosságot kell tulajdonítani a vegyszeres növény-védelmet kiegészítő és alátámasztó mechanikai védekezésnek, a törzsápolásnak, a koronaritkításnak és a hullott gyümölcsök összeszedésének. A nálunk termelt sok szilvafajta közül a legfontosabb a Besztercei, amelyet az egész országban kedvelnek, ízes, kék, hamvas gyümölcse miatt. A szelektált klónok gyümölcsei az átlagosnál nagyobbak. A Besztercei muskotály kellemes, muskotályos zamatú. Az Olasz kék nagy gyümölcsei szakaszosan teremnek. Nagy gyümölcsű a Stanley is, de az Íze kevésbé kellemes. A ringlók közül a Sermina, a Zöld ringló, és az Althann ringló érdemes házikerti telepítésre. (A ringlók I. Ferenc francia király hitvese, Claudia után kapták a nevüket: Reine Claude.) A szilvafák termésmennyisége 40-50 kg fánként. Életkoruk 30 év. Felhasználása A szilva "pórias" gyümölcs, mégis évente és fejenként 7 kg-ot fogyasztunk el belőle. Az utóbbi időben kezdik felismerni értékeit, és emelkedik a piacon is a megbecsültsége. Jogosan, mert beltartalma igen figyelemreméltó: kalóriaértékben csak a dió és a mandula haladja túl. Cukortartalma magas, ezért fogyókúrázók csak mértékkel élvezzék. Kiváló az étrendi hatása: a reggel, éhgyomorra elfogyasztott friss szilva vagy vízben áztatott aszalt szilva a legjobb ellenszere a székrekedésnek. A jól beérett szilvából (amikor a szára körül fonnyadni kezd) kiváló lekvárt főztek anyáink. Nagy kár, hogy az aszalás kiment a divatból, pedig a diógerezddel vagy mandulával töltött aszalt szilva (szultána) egyike a legkiválóbb csemegéknek. Befőtt készítésére és mélyhűtésre is alkalmas a jó Besztercei szilva, és nem legutolsó rendű felhasználási módja a pálinkafőzés sem.










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!