Bejelentés


gyümölcsök mindenek felett gyümölcsöt egyél hogy egészséges legyél


Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









avokádó

Avokádó Szinonímia:Alligátorkörte Plural:Avokádók Család:Lauraceae – Babérfélék Faj:Persea americana Eredet Avokádót már 8000 évvel ezelőtt termesztettek Mexikóban és Guatemalában; neve az azték (nahuatl) ahuakatl szóból származik. 1600 körül hozták az európaiak Dél- Spanyolországba, 1833-ban Floridába, végül a 19. század közepén Kaliforniába és Ázsiába. A termés, amelyet ma fogyasztunk, három ősi formából alakult ki: a mexikói fennsík zsíros, vékony héjú változatából, a közép- amerikai fennsíkon található Guatemala-i durva héjú típusból, és a nyugat- inidiai típusból, mely sima, bőrszerű héjú, nagy magokat tartalmaz, és a közép- amerikai mélyföldről származik. Növény Az avokádó 10 - 20 méter magas fán terem, a falevelek sötétzöldek, nagyon erezettek — ez is a babérral való rokonságra utal. A kultúrtermelés során a fákat csak 5 méter magasra hagyják nőni, és így könnyítik meg a szüretelést. Az apró, sárgászöld virágok dús, összetett fürtöt alkotnak. A fürtök száma olyan nagy, hogy átlagosan 5000 virágból csak egyeten termés alakul ki. Az avokádó csonthéjas gyümölcs, magja hasonlít a sárgabarackéhoz, és a mag fajtától függően akár 20 cm nagyságú is lehet. Termesztés Típustól függően az avokádó a trópusokon és a szubtrópusokon terem: a mexikói avokádó akár a -3 °C-os hideget is elviseli, és a Földközi- tenger vidékén is megterem. A nyugat- indiai típus ezzel szemben trópusi meleget igényel. A fák viszonylag ellenállóak a kártevőkkel szemben, így az avokádó ültetvényeken alig használnak növényvédő szereket. Fajtától függően a termést 9 - 18 hónappal a virágzás után szüretelik, amikor már megértek, de még kemények. Importe Egész éven át, valamennyi földrészről. Termés Ehető:a gyümölcshús. Élvezhetelen:a héj, és a magok. Illat és íz:vajszerű és dióra hasonlító. Érett állapotban:a gyümölcs puha, mint az érett banán, héján fekete pontocskák láthatók, szára könnyen eltávolítható. A gyümölcs húsa egyenletesen zöld, és puha, mint a jól kenhető vaj. Néhány típusnál megváltozik a héj színe. Túlérett gyümölcs:nagyméretű fekete foltok láthatók a héjon, a gyümölcs húsát feketés réteg borítja. Éretlen gyümölcs:kemény, vagy — amennyiben túl korán szedték le — ráncos, és nincs semmi íze. Felhasználás Nyersen citromlével, borssal és sóval, a belseje kikanalazható, felhasználható gyümölcs- és kiadós saláták készítéséhez, ledarálva krémekhez, vagy italokhoz, adott esetben leves is készíthető belőle. Egyebek A tojáslikőr holland neve — Avokaat — az avokádóból származik. Eredetileg az indiánok főztek az avokádóból krémes — tejszínes likőrt, de az európaiaknak tojással kellett pótolniuk a trópusi gyümölcsöt. Avokado Avokado = B-vitaminokkal telített, segítségével az agysejtek könnyebben termelnek alváshormont melatonint A babérfélék családjába tartozó avokadó 1 kg súlyt is elérő gyümölcs, amely a babérfélék családjába tartozó trópusi fán terem. Ezt a gyümölcsfát Közép-Amerikában időtlen időktől kultiválják. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy ezen a kontinensen az avokadót, már kr.e 5000-8000 között ismerték és fogyasztották. Régi aztékok nyelvén ahuacatl azaz here a neve, tehát érthető, hogy az ókori civilizációkban szerelmi serkentőnek használták. Francisco Hernandez spanyol botanikus így ír róla: "hiszem, hogy ez a legízletesebb gyümölcs egész Új-Spanyolország (Mexikó) területén. A szerelmi étvágyat is fokozza. Nagyon egészséges gyümölcs, így a betegeknek is adják." Spanyol hódítók a XVI-ik században hozták be az avokadót spanyolhonba, így Európába. A spanyol hajósok ezt a kitűnő gyümölcsöt elsőnek II. Fülöp királynak ajánlották, az ő uralkodása alatt megpróbálták honosítani, de ezek a kísérletek nem sikerültek. A honosítási kísérletek ígéretesebb eredményei a XX-ik században váltak valóra. Európai nyelvekbe is elég nehezen illeszkedett ez az egzotikus, de ígéretes gyümölcs. A franciák 1680-ig avocate-nek, 1700-tól avocat-nak nevezik, míg az angolok és az olaszok avocado-nak. A mexikói gasztronómia széleskörben alkalmazza az avokadót, amelyből pikáns mártást is készítenek: guacamole néven. Magvából gyógy-szirupot készítenek, amely kitűnően bevált reumatikus fájdalmak enyhítésére és idegrendszeri zavarok gyógyítására. Avokadóból Mexikóban, de más országokban is növényi olajat állítanak elő, amely bevált az égési sebek gyógyításánál, de a kozmetikai ipar is alkalmazza, mint alapanyagot. Rendszertan Rend: Babérvirágúak (Laurales) Család: Babérfélék (Lauraceae) Nemzetség: Avokádó (Persea) -------------------------------------------------------------------------------- Élőhely, származás Előfordulása trópusi éghajlatú területeken jellemző. Levél, lombozat Örökzöld. Avokádó A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Ugrás: navigáció, keresés Avokádó Avokádó termése Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Babérvirágúak (Laurales) Család: Babérfélék (Lauraceae) Nemzetség: Persea Faj: P. americana Tudományos név Persea americana Mill. Avokádo (nyers) Tápanyagtartalom 100 g-ban Energia 160 kcal 670 kJ Szénhidrátok 8,53 g - Cukrok 0,66 g - Rost 6,7 g Zsír 14,66 g - telített 2,13 g - egyszeresen telítetlen 9,80 g - többszörösen telítetlen 1,82 g Fehérje 2 g Tiamin (B1-vitamin) 0,067 mg 5% Riboflavin (B2-vitamin) 0,130 mg 9% Niacin (B3-vitamin) 1,738 mg 12% Pantoténsav (B5-vitamin) 1,389 mg 28% B6-vitamin 0,257 mg 20% Folsav (B9-vitamin) 81 μg 20% C-vitamin 10 mg 17% Kalcium 12 mg 1% Vas 0,55 mg 4% Magnézium 29 mg 8% Foszfor 52 mg 7% Kálium 485 mg 10% Cink 0,64 mg 6% A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis Az avokádó (Persea americana Mill.) a babérfélék (Lauraceae) családjába tartozó, örökzöld, alacsonyan elágazó, terebélyes ágrendszerű, 10–20 m magas fa. Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Elterjedése, élőhelye 2 Megjelenése 3 Termesztése és betakarítása 4 Felhasználása 5 Rokon faj 6 Külső hivatkozások [szerkesztés] Elterjedése, élőhelye Közép-Amerikában honos; i. e. 5000 évvel már fogyasztották. A 18. század vége óta a trópusi, szubtrópusi és mediterrán vidékeken világszerte termesztik. A meleg égövi országokon kívül az avokádó piaci termékként csak néhány évtized óta népszerű. Európában is gyorsan nagy gazdasági jelentőségre tett szert. Fő termőhelyei az USA, Mexikó, a karib-tengeri szigetek, Brazília, Indonézia, Új-Zéland, Izrael és Dél-Afrika. [szerkesztés] Megjelenése Szórt állású levelei 1-3 cm hosszú nyelűek, kopaszak, színükön sötétzöldek és gyengén fényesek, fonákjukon fénytelenek és fehéres- vagy kékeszöldek. A levéllemez elliptikus vagy hosszúkás-lándzsás, röviden kihegyezett, ékvállú, 7–40 cm hosszú és 4–8 cm széles. A kis virágok a levélhónaljakban és a hajtásvégeken elágazó, ernyőszerű virágzatokban fejlődnek. A virágtakarót sárgászöld lepellevelekből áll. Termése, amit aligátorkörtének is neveznek, körte alakú vagy gömbölyded. Hossza akár 30 cm is lehet, és legfeljebb 15 cm széles. A héj zöld, vörösesbarna vagy feketés, fényes, sima, ráncos vagy érdes felületű, vékony bőrnemű. A világoszöld, fehér vagy sárgás terméshús vajhoz hasonló állagú, szagtalan és gyengén dióízű; mind a héjtól, mind az 5–7 cm nagyságú, gömbölyded vagy tojás alakú, kemény, világos kőmagtól könnyen elválik. A gyümölcsök párosával csüngnek a fán, ezért aztékul „ahuacacuaha”, azaz herefa a neve. [szerkesztés] Termesztése és betakarítása Az igénytelen avokádófa olyan területeken tenyészik, ahol a hőmérséklet átlagértéke meghaladja a 13 °C-ot; a növény állítólag −6 °C-ig fagytűrő. Sok fajtáját termesztik, ezeknek nemcsak ökológiai igényei különböznek egymástól, de a termések formája, színe és mérete is. Magról vagy dugványokkal szaporítják; oltása is megszokott eljárás. A fák 4–6 éves korukban fordulnak termőre; a virágzás után 6–9 hónappal szedik óvatosan, a nyomást és a sérüléseket kerülve az érett, de még szilárd terméseket. Fajtától függően évente 5–20(–100) kg termést hozhat. A termések 7–19 °C hőmérsékleten legfeljebb 1 hónapig tarthatók el; erősebb hűtés károsítja őket. [szerkesztés] Felhasználása Az avokádó ősi haszonnövény; Közép-Amerika indiánjai évezredek óta termesztik. A nagyon tápláló, sok proteint és olajat tartalmazó terméshúst (zsiradéktartalma mintegy 25%) nyersen fogyasztják. Az avokádó megfőzve keserű, az éretlen termések pedig mérgezőnek számítanak. A terméseket a betakarítás után 1–2 hétig tárolni kell, hogy a héj a gyenge nyomásnak engedjen. Fogyasztásához a termést fel kell vágni vagy törni, a kőmagot pedig el kell távolítani; a lágy terméshúst sóval és borssal szórják meg, citromot vagy ecetet csepegtetnek rá, illetve más módon fűszerezik, majd a héjból kikanalazzák. Különösen kedvelt guacamole, egy pikáns étel, amit a pépesített vagy kockára vágott terméshúsból készítenek hagymával, fokhagymával, egy csepp olívaolajjal, citrommal vagy zöld citrommal és borssal, csilipaprikával vagy tabascóval fűszerezve, és mártásnak vagy salátának használják. A benne lévő többszörösen telítetlen zsírsavak rendkívül jó hatással vannak a szívre, az erekre és csökkentik a koleszterinszintet. Kiváló krém vaj helyett pikáns szendvicsekhez; így például pirítós kenyéren kaviárral, vagy összetörve egy kis citromlével. B-vitaminjai segítik az agysejtek alváshormon- (melatonin-) termelését. Délkelet-Ázsiában és Hawaiion a terméshúst cukrozva vagy édes gyümölcslével keverve fogyasztják, Amerikában jégkrémet és tejes italokat készítenek belőle. A felvágott termés húsát gyorsan csúnya, feketésbarna vonalak futják be, de ez nem csökkenti az értékét, és el is kerülhetjük, ha citromlevet csepegtetünk rá. Az avokádó csekély cukortartalma miatt a cukorbetegek számára is értékes, tápláló termés. Az érett termésekből sok A-, B1-, B2-, C- és E-vitamint tartalmazó, jól eltartható olajat préselnek, amit a kozmetikai iparban és étkezési célokra is használnak. A kőmag tejszerű nedve a levegővel érintkezve vörösre színeződik, ezért az indiánok tintának, textilfestéknek használták. Az avokádó szép, vörösesbarna fája alkalmas épületfának, bútorok készítéséhez, esztergályos munkákhoz és fafaragásokhoz. Régóta ismert afrodiziákum, ami valószínűleg nem annyira hatóanyagainak, mint amennyire a gyümölcs sajátos külsejének köszönhető. Magas olajtartalmánál fogva kiválóan alkalmas a kiszáradt bőr ápolására. Általában érzékeny bőrre alkalmazzák. Segíti az ekcéma megelőző és tüneti kezelését. Jótékonyan hat az arthritises (ízületi) fájdalmakra, csökkenti a koleszterinszintet. Az akár tojásnyira is megnövő magjából hidegen sajtolt olajának összetétele az olívaolajhoz hasonló. A kozmetikai iparban kedvelik, mert táplálja a száraz, öregedő bőrt. Magjából a reumatikus fájdalmak enyhítésére alkalmas gyógyszirupot állítanak elő. [szerkesztés] Rokon faj A Dél-Mexikótól Panamáig vadon növő Persea schiedeana Nees abban tér el tőle, hogy levelei és ágai szőrösek, termései pedig kellemes kókuszzamatúak és igen nagy a magjuk. Néhol termesztik is. Sajnos ide nem tudtam képet tölteni de a képtárban tláltok róla képet.










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!