Bejelentés


gyümölcsök mindenek felett gyümölcsöt egyél hogy egészséges legyél














dinnye

Görögdinnye (Citrullus lanatus), Afrika déli részéről származó gyümölcs, illetve növény Sárgadinnye (Cucumis melo), ázsiai eredetű gyümölcs, illetve gyógynövény növ.), a Cucumis Tourn. (Melo Tourn.) génuszhoz tartozó két faj. A sárga, édes v. cukordinnye inkább az uborkával rokon, a görög D. inkább a Citrullus Neck. v. Colocynthis Tourn. génuszhoz huz. Az első vagyis a Cucumis Melo L. egynyári. Szára heverő, szögletes, durvaszőrü, vége hengerdedebb és kopaszabb; levele ötszögletü, öblös, 3-7 karéjos, szőrös, a töve széles szivalakuan metszett. Virága rövidnyelü, csoportos, sárga, gyümölcse gömbölyded v. ellipszoid, gerezdeken barázdolt, sima, görcsös, érdes, kipersegett vagy egész cserhaju, t. i. a kipersegés helyecskéi elparásodnak, s az egész sárgadinnye sajátságos barna v. földszinü lesz. Némelykor turbánsüvege is van (turbán D.) A sárga D.belseje éréskor ellágyul, az oldala ehető. Szine sárga, pirosas, fehéres v. zöldes, édes ananászizü, üdítő, zamatos szagu, gyakran olyan finom, hogy már a nyelven is szétolvad, különben hűsítő és szomjuságoltó. Némelyek cukorral, sőt sóval és gyömbérrel is szeretik, néhol befőzik. Tulságos élvezete azonban könnyen hasnyomást, bélgörcsöt v. hasmenést okoz. Tartalma 0,27 % cukor, 1,06 fehérjenemü anyag, 1,15 pektin, 1,07 sejtkeménye, 0,63 ásványos anyag, 95,21 % viz. Hazája meleg Ázsia. A görög D. (Cucumis Citrullus L. Citrullus vulgaris Schrad., anguria, arbuza) szintén ¤, de a levele nagyon szabdalt, gyümölcse legtöbbnyire gömbölyü, egész 10-15 kg. sulyu, kemény héju, sima sötétzöld v. halavánnyal habos, csillagfoltos. A belseje magyar nemzeti szinü; a héja legkivül zöld, azután fehér, a husa szép piros, ritkábban sárgás v. fehér (albinismus), nagyon kedves hűsítő izü. Magva fekete, vagy mint a gyászlevélboríték fehér és fekete szélü. Hazája Afrika és K.-India. A szántóföldi termesztést hazánk némely helyén nagyon kezdetleges módon üzik; a magot szórva vetik el, s a kapálás alkalmával a növényt szükség szerint megritkítják; egyedüli előnye ennek az eljárásnak az, hogy a magvak egyenetlenül kelnek s igy kései fagyok alkalmával csak a korábban keltek fagynak el, mig a később kikeltek mindig jó termést adhatnak; egyéb eljárásoknál a dinnyét némely évben 3-4-szer is kell vetni. Jobb művelésmód már a sorosvetés, vagy a sorosültetés; a sárgadinnyénél a sortávolság 3, a görögdinnyénél 4 m. s a sorosvetésnél a palánták a sorban, a kapáláskor, 1 m.-nyire ritkíttatnak meg, az ültetésnél pedig 3-4 mag egy helyre, ily távolban rakatik el. Legmegfelelőbb a szántóföldi művelésnél is fészkekbe ültetni a dinnyemagvakat. A fészkek távolsága egymástól a sárga dinnyénél 3, a görögnél 4 m., s készítésük különböző, a szerint, amint a talaj homok vagy pedig kötöttebb minőségü. A homoktalajnál egy ásónyomnyira kiássuk a fészket, a kiásott földet korhadt trágyával keverjük s azután vele a gödröt betömjük, ugy egyengetvén el a földet, hogy a fészek a talaj felszinéből ki ne emelkedjék; agyagos talajon ellenben a fészkeknek magasaknak, s a talaj felszinéből 20-30 cm.-nyire kiemelkedőknek kell lenniök. Minden fészekbe 4-5 mag rakandó, amelyeket 2-3 cm.-nyire be kell födni. Szántóföldi termelésnél a talajt okvetlenül ősszel jól meg kell trágyázni (kivéve a szüzföldet) s mélyen felszántani, tavaszkor pedig előbb megfogasolni s később ismét szántani, hogy a talaj porhanyós legyen. A későn vetett dinnye nem igen sikerül, miért is tanácsos a vetést április hó végeig elvégezni. A szántóföldi termelésnél a vetés v. ültetés után más munka nincs, mint a herélés s a szükség szerint 2-3-szori kapálás. A herélés abban áll, hogy a palánták főhajtását a 6-8-ik levél fölött elcsipik, hogy ezáltal az oldalhajtások, melyek inkább kötnek gyümölcsöt, erőteljesebben fejlődjenek; a görög dinnyét nem herélik. Szeles vidékeken, hogy az indák össze ne kuszálódjanak, szokásban van az, hogy az indákat több helyen földdel temetik be, «bevágják». A kerti művelés nagyon sokféle lehet, a legegyszerübb módja nem különbözik a szántóföldi fészkes műveléstől, csakhogy természetesen kertben az őszi szántást az ásás helyettesíti, mely jó mélyen, két ásónyomnyira eszközlendő. Nagyon előnyös a kerti művelésnél a magvakat tenyészházakban v. szobákban cserepekbe vetni s a növényeket a szabadba csak a kései fagyok elmultával ültetni ki; különben ha kellőszámu takarókkkal rendelkezik a kertész, akkor kiültethetők ezek már május elején is. Az üvegharangok alatti művelés lényege az, hogy a fészket nagy, ugy 35 cm. átmérőjü s majdnem ilyen magas üvegharangokkal lefödik mindaddig, mig a légkör hőmérséke annyira felemelkedett, hogy a dinnye a szabad levegőt is kiállja. Végül nagyon el van terjedve a dinnye melegágyi termesztése is, melyet hüvösebb klimáju vidékeken, továbbá ott alkalmaznak, ahol érett dinnyét már korán, május végén, junius elején akarnak az asztalra adni; a melegágyon urasági kertekben hazánk legjobb dinnyetermelő vidékein is termesztik a Görögdinnye [szerkesztés] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Legutóbbi (ellenőrizetlen) változatUgrás: navigáció, keresés Görögdinnye Citrullus lanatus Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Tökvirágúak (Cucurbitales) Család: Kabakosok (Cucurbitaceae) Nemzetség: Citrullus Faj: C. lanatus Tudományos név Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. & Nakai Hivatkozások A Wikifajok tartalmaz Görögdinnye témájú rendszertani információt. A Wikimedia Commons tartalmaz Görögdinnye témájú médiaállományokat. Görögdinnye (nyers, ehető rész) Tápanyagtartalom 100 g-ban Energia 30 kcal 130 kJ Szénhidrátok 7,55 g - Cukrok 6,2 g - Rost 0,4 g Zsír 0,15 g Fehérje 0,61 g Tiamin (B1-vitamin) 0,033 mg 3% Riboflavin (B2-vitamin) 0,021 mg 1% Niacin (B3-vitamin) 0,178 mg 1% Pantoténsav (B5-vitamin) 0,221 mg 4% B6-vitamin 0,045 mg 3% Folsav (B9-vitamin) 3 μg 1% C-vitamin 8,1 mg 14% Kalcium 7 mg 1% Vas 0,24 mg 2% Magnézium 10 mg 3% Foszfor 11 mg 2% Kálium 112 mg 2% Cink 0,10 mg 1% A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis A görögdinnye (Citrullus lanatus) a kabakosok (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Afrika déli részéről származó növényfaj, illetve annak gyümölcsének neve. Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Története 2 Tulajdonságai 3 Jellemzése 4 Az éghajlat hatásai 5 A talajigénye 6 A termőterület kiválasztása 7 Magyarországon termesztett fajtái 8 Külső hivatkozások Története [szerkesztés] David Livingstone, a híres Afrika-kutató, úgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári-sivatagban rengeteg található belőle, úgy gondolják, hogy innen származik, és itt szabadon nő. Nem ismert, hol termesztették először, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt a dinasztikus Egyiptomban történt, hieroglifával is megörökítették. A növényt gyakran helyezték fáraók sírkamrájába élelemként a túlvilágra. A 10. században már termesztették Kínában, mely a világ legjelentősebb görögdinnye termesztője ma is. A 13. században mór hódítók hozták be a gyümölcsöt Európába. Tulajdonságai [szerkesztés] Szeletelt dinnyékFormája gömbölyű vagy hosszúkás, héjának színe sötétzöld vagy világos zöld csíkos, húsának színe piros vagy sárga. Elsősorban kitűnő íze és cukortartalma miatt kedveljük, mert a benne lévő vitaminok nem jelentősek. Víztartalma 90-95%, így fogyasztásával a szervezetbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja. Régebben vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették. Jellemzése [szerkesztés] Erős, fejlett főgyökere, a sárgadinnyéénél erőteljesebb és mélyebbre hatoló gyökérzetének nagy része a talaj felső 20–25 cm-es rétegében helyezkedik el. Hajtásrendszere a növekedési típustól függően változó. Megkülönböztetünk hosszú, közepes és rövid hajtásokat fejlesztő csoportokat. A hajtást 1 m-ig rövidnek, 1,1–1,5 m között közepesnek, 1,6–2,0 m-ig nagynak, 2,1 m felett igen nagynak mondjuk. Egy-egy növényen 3–7 db hajtás is kifejlődhet. A szár lehet ritkán és sűrűn szőrözött. Az étkezési fajták hajtáscsúcsa kevésbé, a takarmánydinnyéké erősen szőrözött. Erről is megkülönböztethetőek. A kacsok lehetnek elágazás nélküliek, 2–3 irányban elágazódóak. A levelek 5–10 cm-es levélnyélen ülnek. A levéllemez gyengén vagy erősebben szeldelt, többszörösen tagolt. A levél (a legnagyobb átmérőnél mérve) 12 cm-ig kicsi, 13–18 cm-ig közepes, 19 cm-től nagy. Színe zöld, sötétzöld, ezüstös zöld. A lemez felületét viaszréteg borítja. A virágok kicsik, zöldessárgák. A három virágtípus: hím, hímnős, nő itt is megtalálható. A termesztett fajták zöme monoikus, andromonoikus virágzáshabitusú. A termős virágok zöme idegenmegtermékenyülő. A termékenyítést méhek és rovarok végzik. A termés alakja igen változatos, a gömbtől, a megnyúlt gömbtől a megnyúlt hengeres formáig változik. Egy-egy termés tömege 2–15 kg. A héj színe fehéres, világoszöld, közép zöld, kékeszöld, feketés zöld lehet. Felülete sima vagy enyhén barázdált, rajzolata lehet csíkozott, márványozott. A héja 1–2 cm vastag. A hús színe fehér, sárga, citromsárga, sötétebb sárga, világos rózsaszínű, rózsaszínű, piros, vérvörös. (A fehér és a sárga színűek elsősorban takarmánydinnyék.) A belső húsos ehető rész a placentából fejlődik, eltérően a sárgadinnyétől, melynek a perikarpium alkotja a terméshúsát. A magok a perikarpiumban elszórtan helyezkednek el. A mag mérete 0,5–2,0 cm között változik. Színe fehér, krémszínű, barnás, szürke, fekete stb. lehet. Egy-egy növényben 300–600 db mag található. Csírázóképességét 6–8 évig megtartja. Ezer mag tömege: 20–150 g. Az éghajlat hatásai [szerkesztés] Magyarország egész területén megfelelő az éghajlati és talajadottságok a termesztés feltételeinek. Az időjárás elemei közül a fény ugyan elegendő a növény számára, de az elégtelen hőmérséklet veszélyezteti a csírázás és a kelés folyamatát. Kelés után a magas hőmérséklet a szik alatti szár megnyúlásával jár. Később, a hajtásnövekedés, majd a virágzás idején, a növényen jól észlelhető a számára kedvező vagy kedvezőtlen hőmérséklet hatása. A sok csapadék és az alacsony hőmérséklet késlelteti az érést, ilyenkor a termés héja megvastagszik, színe tompul, íze kevésbé élvezhető. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a dinnyét nem szabad öntözni. Az elégtelen vízellátás szintén terméscsökkentő és minőségrontó tényező. A talajigénye [szerkesztés] A talajtípusigényét tekintve a dinnye is a legjobb minőségű, tápanyaggal jól ellátott talajban terem a legjobban. Sajnos hazai gyakorlatunk megítélése e vonatkozásban is eltérő. A dinnye zömét – sokszor rossz minőségű, szerkezet nélküli – homoktalajokon termesztik, elsősorban a koraiság fokozása végett. A lazább homoktalajoknak a kötött talajokéhoz viszonyított koraiságnövelő hatása közismert. A technológia más elemeinek igénybevételével viszont a kötött talajon termesztett dinnye élvez elsőbbséget (például Medgyesegyháza, Vajszló, Sellye stb.) A termőterület kiválasztása [szerkesztés] A görögdinnye termőterületének kijelölésekor is a gyorsan melegedő, szélvédett területeket válasszuk. 4–5 évig ne kerüljön kabakos növény után. Ajánlatos meggyőződni arról is, hogy a dinnyének szánt területen az előző növény termesztéséből nem halmozódott-e fel valamilyen káros hatású gyomirtó szer vagy egyéb kémiai anyag. A görögdinnye a kombinált szántóföldi vetésforgó növénye. Búza vagy hüvelyes növények után fejlődik legjobban. A gabonaféléktől, repülőgépes növényvédelmet feltételezve, térben távolabb, az uralkodó széliránnyal ellenkező irányban helyezzük el, különben a hormonbázisú szerek használatakor sok-sok nehézség adódik. Magyarországon termesztett fajtái [szerkesztés] Évszázadokkal ezelőtt kialakult a sajátos magyar igény a kiváló minőségű, vékony héjú, vérvörös hússzínű, apró magvú fajták iránt. Sokat vitatott kérdés a termés nagysága. Korábban a nagy termésű fajták (Hevesi, Csányi, Marsowszky stb.) voltak divatosak. Az 1960-as évektől a kisebb terméseket fejlesztő fajtatípusok kerültek előtérbe (Szigetcsépi 51 F1, Hevesi FUTO F1 stb.) A jelenleg termesztésben lévő fajták választéka általában megfelel a különböző termesztéstechnológiai változatok diktálta igényeknek. Hiányoznak az egészen kis testű (1–2 kg/db), hajtatható fajták. A Magyarországon termesztett, fontosabb fajták jellemző adatai: !Fajta neve Növekedési típusa Virágzás habitusa Tenyészidő Termés alakja Hússzíne átlag-tömege (kg) Termelési mód Korai kincs középerős monoikus + andromonoikus rövid gömb piros 3–4 hajtatás, szabadföldi Sugár Baby gyenge monoikus rövid gömb sötét rózsaszín 3–4 fóliaalagút, korai szabadföldi Szigetcsépi 51 F1 középerős monoikus + andromonoikus középkorai nyújtott gömb vérvörös 4–6 fóliaalagút, szabadföldi Hevesi FUTO F1 középerős monoikus középkorai tojásdad sötétpiros 4–6 szabadföldi Gömb FUTO F1 középerős andromonoikus középkorai gömbölyű élénkpiros 3–5 szabadföldi Kecskeméti vöröshúsú középerős monoikus középkorai gömb vérvörös 3–5 szabadföldi Sárgahúsú (Szentesi) középerős monoikus középhosszú kissé megnyúlt gömb világossárga 3–5 szabadföldi Marsowszky erős monoikus hosszú megnyúlt gömb piros 8–12 szabadföldi Hevesi (Csányi) erős monoikus hosszú megnyúlt gömb vérvörös 8–10 szabadföldi Crimson S. középerős,erős monoikus + andromonoikus hosszú megnyúlt gömb pirosas rózsaszín 6–8 szabadföldi Charleston–H erős andromonoikus hosszú ovális rózsaszín 6–8 szabadföldi Hungaria–8 középerős monoikus rövid gömb élénkvörös 3–4 hajtatás, szabadföldi Napsugár középerős monoikus középérésű gömb sárga 4–5 szabadföldi Orosházi F1 erős monoikus + andromonoikus rövid tojásdad sötétrózsaszín 6–7 hajtatás, szabadföldi Ideál középerős andromonoikus középérésű megnyúlt középrózsaszín 5–6 szabadföldi Favorit F1 középerős monoikus középkorai gömb élénkpiros 5–6 hajtatás, szabadföldi Kobalt F1 erős monoikus középkorai ovális gömb élénkpiros 5–6 szabadföldi Sárgadinnye [szerkesztés] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Legutóbbi (ellenőrizetlen) változatUgrás: navigáció, keresés Sárgadinnye Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Tökvirágúak (Cucurbitales) Család: Kabakosok (Cucurbitaceae) Nemzetség: Cucumis Faj: C. melo Tudományos név Cucumis melo L. A sárgadinnye (Cucumis melo) ázsiai eredetű gyümölcs, gyógynövény. Álterméséért már 4000 évvel ezelőtt is termesztették Perzsiában[1] és Afrikában. Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Termesztésének feltételei 2 Tulajdonságai 3 Tápértéke 4 Gyógyhatása 5 Jegyzetek Termesztésének feltételei [szerkesztés] Termesztése csak azokon a vidékeken ajánlatos, ahol hosszú meleg nyár van, így elegendő az idő a beéréshez. Az éghajlati hőmérséklet határozza meg a cukortartalmát is. Jó, tápdús talajt igényel. A hőmérsékletet emelhetjük, ha fekete fóliát helyezünk az indák alá. Tulajdonságai [szerkesztés] Többféle fajtáját ismerjük. Héja lehet sima, rücskös, hálós, vagy barázdált, húsa narancsszínű vagy zöldes árnyalatú, egyes fajtáknál a dinnye érésével, a zöld szín aranysárgára változik. A nevük is különbözhet, színük is, sőt tápanyagtartalmuk is. Tápértéke [szerkesztés] Tápértékét a következő anyagok határozzák meg: kalcium, foszfor, vas, nátrium, kálium, mangán, magnézium, réz, cink, kobalt és króm, A-vitamin, niacin, riboflavin, thiamin, fólsav és C-vitamin. Gyógyhatása [szerkesztés] A sárgadinnye kitűnő gyógyszer mindenféle lázas és gyulladásos betegségre. Gyógyhatását béta-karotin tartalmának köszönheti, de sikerét növeli, a benne levő nagymennyiségű ásványi anyag. Jó hatást vált ki a hasi rész bármely, gyulladással kapcsolatos megbetegedés gyógyításában: vékony és vastagbélgyulladás, illetve a vékonybél végénél levő zár (ileum) gyulladása esetén ajánlatos a sárgadinnye fogyasztása. A bél e szakaszának gyulladása főleg azoknál a vegetáriánusoknál jelentkezhet, akik táplálékuk legnagyobb részét nyersen fogyasztják. A kemény, rostos táplálék olyan károsodást végezhet a belekben, aminek következtében leszűkül a járat, illetve krónikus gyulladás jön létre, nem egyszer rák.










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!