Bejelentés


gyümölcsök mindenek felett gyümölcsöt egyél hogy egészséges legyél














áfonya

Fekete áfonya [szerkesztés] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Ugrás: navigáció, keresés Fekete áfonya Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Hangavirágúak (Ericales) Család: Hangafélék (Ericaceae) Nemzetség: Vaccinium Faj: V. myrtillus Tudományos név Vaccinium myrtillus Linné, 1758 A fekete áfonya (latinul: Vaccinium myrtillus) egy gyümölcstermő növény; termését és levelét a népi gyógyászat is felhasználja. Népies nevei: havasi meggy, havasi meggykoró, kukajsza, kukujza, molabogyó, afinya. Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Előfordulása, termőhelye 2 Megjelenése 3 Felhasználása 4 Rokon fajok 5 Külső hivatkozások Előfordulása, termőhelye [szerkesztés] Hazánkban a Sopron környéki és Vas megyei erdőkben, kisebb állományokban előforduló cserje. Az erdélyi havasok jellegzetes gyümölcse. Borsó nagyságú, hamvaskék termése (Myrtilli fructus) a vadas ételek híres ízesítője. Savanyú tölgyes és bükkös erdők talajának lakója, de behúzódik az ültetett fenyvesek szélére is. A sekély, savanyú talajú erdőkben általában csoportosan-tömegesen jelenik meg. Megjelenése [szerkesztés] Alacsony növésű (30-60cm), gazdagon elágazó félcserje. A levelek tojásdadok, kihegyezettek, finoman fűrészesek, kopaszak. A gömbös, korsó alakú párta halvány zöldes-vörös, az érett bogyó gömbös, feketés-kék, hamvas. Áprilistól júniusig nyílik. Gazdagon elágazó,legyökeresedő ágai szögletesek, zöldes színűek, akár ezer négyzetméteres kolóniák is hajthatnak egyetlen tőről. A faiskolákban nemesített változata nagyobb bogyókat terem. A humuszban gazdag, savanyú kémhatású, vízzel közepesen ellátott talajt szereti. A kert félárnyékos részeinek szép dísze is lehet. Gyümölcssavakat, cukrot, pektint, cseranyagot, vitaminokat, flavonoidokat (főleg antocianidineket), sok vasat, A, D és C vitamint tartalmaz. Felhasználása [szerkesztés] Gyümölcse közkedvelt lekvár; gyümölcslevesek, gyümölcssaláták alapanyaga, sütemények ízesítője, tölteléke. Az őz, nyúl, szarvas, vaddisznó elkészítésénél pikáns, közkedvelt íze miatt nélkülözhetetlen. Ezekhez az ételekhez kompót, mártás, saláta, vagy dzsem formájában tálalhatjuk. Nemcsak zamata különleges, de értékes tápanyagokat is tartalmaz. Gyümölcsbornak, likőrnek, szörpnek vagy teának elkészítve is nagyon jó hatású a bélflórára, mert ellenállóvá teszi a bél nyálkahártyáját az emésztési zavarokkal, krónikus bélhuruttal, bélfertőzésekkel, hasmenéssel szemben, és a szájbetegségeknél is jó szolgálatot tesz. Beszámolók szerint a második világháborúban a brit pilóták az éjszakai bevetések előtt marokszám ették a fekete áfonyát, ugyanis a benne rejlő anyagok segítik a retinasejtek gyors regenerálódását. Ma a gyógyszertárakban kivonata kapható. A hasmenés, fogínygyulladás régről ismert gyógyszere. A levéből főzött tea epe- és hólyagbetegségek orvossága, vesetisztító. Levele cukorbajra jó, akár nyersen is. Lásd még: Gyógytea Házipatika Rokon fajok [szerkesztés] Vörösáfonya, Tőzegáfonya Külső hivatkozások [szerkesztés] Keress rá a(z) Fekete áfonya címszóra a Wikiszótárban!Az áfonya gazlap.hu Az áfonya az egyik olyan növényünk, amely az utóbbi években a vadon élő fajok folyamatos nemesítése révén a kiskertekben is egyre népszerűbbé válik. Maga a cserje igen mutatós, az áfonyabogyók pedig amellett, hogy ízletesek, rengeteg vitamint is tartalmaznak. Az áfonyából készített mártás, szósz közismerten a vadhúsok ízesítője, díszítője. Írásunkban részletes ismertetőt adunk erről a különleges növényről. Az Erika- vagy Hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó áfonya (Vaccinium sp.) Észak-Európából származik, ahol vadon, erdők szélén, lankásokon, alacsony hegyeken, árok mentén napjainkban is nagy mennyiségben él. Fás szárú, örökzöld vagy lombhullató cserje, amelynek egyes fajtája akár 1,5-2 méteresre is megnő. A természetben közel 300 fajt különböztethetünk meg. Nemesített változatait nagy mennyiségben elsősorban Nyugat-Európában és Amerikában termesztik. Magyarországon a természetben három faj fordul elő. A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus L.), amely a lombhullató cserjék családjába tartozik és erdei fenyvesekben, bükkösben fordul elő. Kedvelt tápláléka a vadon élő állatoknak, például a medvének vagy a fajdoknak. A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) hegyvidéki faj, és az erdei fenyvesek jellegzetes örökzöld törpecserjéje. Magyarországon a Zempléni-hegységben, illetve Nyugat- Dunántúl néhány pontján (például az Őrségben, Göcsejben, a Kőszegi hegységben, illetve a Mecsekben) él. Hazánkban jóval ritkábban fordul elő, mint a fekete áfonya, ezért fokozottan védett növény. Levelei télen is megtartják élénkzöld színüket. A tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccus) vékony, kúszó szárú törpecserje, amely a XIX. században még a Dunán Áfonya Áfonya termés A hazánkban termeszthető gyümölcsfajok közül kevés tett meg olyan gyors és nagy utat egy évszázad alatt az erdőtől a házikerten át az üzemi ültetvényekig, mint az áfonya.Mint díszcserje is megállja a helyét, mivel szinte minden évszakban magára vonja az ember figyelmét. - tavaszi virágzáskor 3-4 héten keresztül gyönyörködhetünk a fehértől a halványrózsaszínű virágaiban. - nyáron és kora ősszel sötétkék, vagy kékesfekete termései díszitik a bokrot. - télen pedig vesszői sárgára, prirosra, skarlátpirosra színeződnek.Fő értéke viszont a gyümölcsében rejlik. Gyümölcssavakat, cukrot,, pektint, cseranyagot, vitaminokat tartalmaz. Élelmezési értékei közül talán a legismertebb az áfonyadzsem, mint a vadhúsok régi -szinte elengedhetetlen- finom ízesítője. Az áfonya frissen vagy hűtve (2-3 hétig is tárolható) elsőrendű asztali gyümölcs, ami azonban igen sokféle formában feldolgozható (szörp, ivólé, lekvár, krémek, cukrozott gyümölcs, bor stb.) Kíválóan lehet fagyasztani,- felengedve szinte ízletesebb, mint friss gyümölcsként. Szárítással viszont egy évig is eltartható. Az áfonya gyümölcse jelentős A-vitamint tartalma révén a farkasvakság gyógyítására szolgáló gyógyszer alapanyaga. A termesztés sikerét az alacsony pH értéken kívül a talaj magas szervesanyagtartalma is befolyásolja. Ezért szerves trágyát, tőzeget, fakérget, esetleg forgácsot kell a talajba keverni. Elérhetünk pH csökkentést ventillált kénpor alkalmazásával is. Sekélyen gyökeresedik, gyökérzete szinte a talajt borító avar alatt helyezkedik el. Ennek magyarázata, hogy a származási helyén gyakran vízelöntés borítja a talajt és az év nagy részén igen magas a talajvíz. A víz szerepe a növény termesztésében kiemelkedő jelentőségű, mivel sekélyen gyökeresedik és ezen gyökerek a talaj leghamarabb kiszáradó rétegében helyezkednek el. A talaj nedvesen tartását mulcsolással segíthetjük. Különös fontosságú az augusztus-szeptemberi csapadék, mert ebben az időszakban történik a következő évi termőrügyek differenciálódása. Az áfonyabokrok kialakulásának aktív időszaka 6-8 év, de ennek ellenére az ültetés utáni évben már megjelennek az első virágrügyek. Az áfonya metszése A bokrok fejlettségi állapotától függően az ültetést követő 3-4-ik évtől kezdve az évi rendszeres metszés az alábbiakból áll: 1. távolítsuk el az elhalt, beteg, sérült vesszőket, gallyakat. 2. metszük le a túl vékony, illetve a túl sűrűn képződött vagy lelógó vesszőket. 3. A 3-4 évesnél idősebb ágakat tőből távolítsuk el. 4. A bokrok körül előtört tőhajtásokból csak 6-8 erőteljesebbet hagyjunk meg, a többit tőből távolítsuk el. Az áfonyabokrok metszését a nyugalmi időszak alatt bármikor végezhetjük, de a virágzás elötti tél végi időszak ajánlott inkább. Előfordulhat ugyanis, hogy a vesszők hegye a tél folyamán kissé visszafagy és ezt a tél végi metszés során már figyelembe tudjuk venni. A gyümölcs tárolása: Az áfonya érett gyümölcse hűvös pincében pár napig eltartható minőségromlás nélkül. Hűtőtérben 0 fokos hőmérsékleten néhány hétig , gyorsfagyasztva pedig hónapokig is tárolhatjuk. A legtöbb áfonyafajtára jellemző, hogy az első két szedésből kapjuk a nagyobb bogyókat, illetve az első szedésből származó gyümölcs jobban tárolható. Fürtös áfonya: (Vaccinium corymbosum) Az USA keleti partvidékén őshonos. Nemesítésével 1900 óta foglalkoznak.Savanyú talajt kíván, de a 7 pH-t is elviseli, ennél lúgosabb környezetben azonban elpusztul. Rovarporozta növény, a pollen átvitelét elsősorban poszméhek végzik. Jól bírja a téli hideget, -23 °C-nál sem károsodik. Napos helyet kedvel. Gyümölcse elhúzódóan érik, július végétől szeptember elejéig. Bluecrop Középerős növekedésű, felfelé törő hajtásrendszerű. A vesszők színe a tenyészidőszakban zöldessárga, a nyugalmi időszakban skarlátvörös. Fürtje nagy, közepesen laza szerkezetű, bogyói igen nagyok. Bogyója középnagy vagy nagy. Középkék színű, hamvas. A bogyó könnyen leválik a szárról, jól rázható. Íze kellemesen savanykás, mérsékelten fűszeres. A legtöbb fajtánál fagyállóbb és szárazságtűrőbb. Az egyik legnagyobb és legkiegyenlítettebb hozamú, középérésű fajta. Erős metszést igényel. Vaccinium angustifolium `Top Hat`Fürtös törpe áfonya Törpe növekedésű fajta. Korán termőre fordul, kitűnően alkalmas dézsás termesztésre. Díszítőértéke megeggyezik a `Bluecrop` fajtáéval. Teljesen télálló, nagyhozamú fajta, gyümölcse jól tárolható és szállítható. Egyéb fajták Blueray Bokra rendkívül erős növekedésű, széles hajtásrendszerű. A vesszők színe a tenyészidőszakban világoszöld, a nyugalmi időszakban skarlátvörös. Virágrügye zömök, tompakúpos. Levele közepesen nagy, lándzsahegy alakú. Levéllemeze épélű. Gyümölcsfürtje nagy, meglehetősen tömött, bogyói nagyok, hamvaskék színűek. Íze nagyon jó, aromás. Teljesen télálló, nagyhozamú fajta. Jó tápanyagellátást igényel. Középkorai érésű. Vörös áfonya Vaccinium vitis-idaea Kifejezetten savanyú 3-5 pH talajokat, teljes napfényt kíván. A növény 5-30 cm magas törpecserje, télen is zöld 1-3 cm hosszú levelekkel. Jól tűri a téli hideget, elviseli a -22C-ot is. Virágzási ideje május-június, virágai öntermékenyülésre hajlamosak. Gyümölcse 5-10 mm-es, kezdetben fehér, éréskor skarlátpiros, vörös színű. Termesztett vörös áfonya Vaccinium macrocarpon Amerika északi részén őshonos, igen hosszú életű örökzöld bokor. A Vaccinium oxycoccos - tőzegáfonya - nevű növény alfaja, melyet 1760-ban vettek kultúrába Hollandiában. A nyirkos, laza talajokat kedveli, ahol a talaj pH értéke 3,2-4,5 között van. A hó nélküli hosszú hidegek a növény kiszáradását okozhatják. Szereti a teljes napsütést és a szélvédett helyeket. Jellemző a növényre, hogy a talaj felső rétegében vízgyökereket fejlesszen. A gyökerek a talajmikróbákkal szimbiózisban élnek. Magassága 1,5-2 méter.Fekete áfonya [szerkesztés] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Ugrás: navigáció, keresés Fekete áfonya Rendszertani besorolás Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida) Rend: Hangavirágúak (Ericales) Család: Hangafélék (Ericaceae) Nemzetség: Vaccinium Faj: V. myrtillus Tudományos név Vaccinium myrtillus Linné, 1758 A fekete áfonya (latinul: Vaccinium myrtillus) egy gyümölcstermő növény; termését és levelét a népi gyógyászat is felhasználja. Népies nevei: havasi meggy, havasi meggykoró, kukajsza, kukujza, molabogyó, afinya. Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Előfordulása, termőhelye 2 Megjelenése 3 Felhasználása 4 Rokon fajok 5 Külső hivatkozások Előfordulása, termőhelye [szerkesztés] Hazánkban a Sopron környéki és Vas megyei erdőkben, kisebb állományokban előforduló cserje. Az erdélyi havasok jellegzetes gyümölcse. Borsó nagyságú, hamvaskék termése (Myrtilli fructus) a vadas ételek híres ízesítője. Savanyú tölgyes és bükkös erdők talajának lakója, de behúzódik az ültetett fenyvesek szélére is. A sekély, savanyú talajú erdőkben általában csoportosan-tömegesen jelenik meg. Megjelenése [szerkesztés] Alacsony növésű (30-60cm), gazdagon elágazó félcserje. A levelek tojásdadok, kihegyezettek, finoman fűrészesek, kopaszak. A gömbös, korsó alakú párta halvány zöldes-vörös, az érett bogyó gömbös, feketés-kék, hamvas. Áprilistól júniusig nyílik. Gazdagon elágazó,legyökeresedő ágai szögletesek, zöldes színűek, akár ezer négyzetméteres kolóniák is hajthatnak egyetlen tőről. A faiskolákban nemesített változata nagyobb bogyókat terem. A humuszban gazdag, savanyú kémhatású, vízzel közepesen ellátott talajt szereti. A kert félárnyékos részeinek szép dísze is lehet. Gyümölcssavakat, cukrot, pektint, cseranyagot, vitaminokat, flavonoidokat (főleg antocianidineket), sok vasat, A, D és C vitamint tartalmaz. Felhasználása [szerkesztés] Gyümölcse közkedvelt lekvár; gyümölcslevesek, gyümölcssaláták alapanyaga, sütemények ízesítője, tölteléke. Az őz, nyúl, szarvas, vaddisznó elkészítésénél pikáns, közkedvelt íze miatt nélkülözhetetlen. Ezekhez az ételekhez kompót, mártás, saláta, vagy dzsem formájában tálalhatjuk. Nemcsak zamata különleges, de értékes tápanyagokat is tartalmaz. Gyümölcsbornak, likőrnek, szörpnek vagy teának elkészítve is nagyon jó hatású a bélflórára, mert ellenállóvá teszi a bél nyálkahártyáját az emésztési zavarokkal, krónikus bélhuruttal, bélfertőzésekkel, hasmenéssel szemben, és a szájbetegségeknél is jó szolgálatot tesz. Beszámolók szerint a második világháborúban a brit pilóták az éjszakai bevetések előtt marokszám ették a fekete áfonyát, ugyanis a benne rejlő anyagok segítik a retinasejtek gyors regenerálódását. Ma a gyógyszertárakban kivonata kapható. A hasmenés, fogínygyulladás régről ismert gyógyszere. A levéből főzött tea epe- és hólyagbetegségek orvossága, vesetisztító. Levele cukorbajra jó, akár nyersen is. Lásd még: Gyógytea Házipatika Rokon fajok [szerkesztés] Vörösáfonya, Tőzegáfonya Áfonya, fekete Vaccinium myrtillus "A csodálatos fekete áfonya" Népies neve: kukojsza A növény leírása: A fekete áfonya a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó, a nyirkos, savanyú talajú erdőket kedvelő 20-40cm magas cserje. Észak-Európából származik, ahol vadon, erdők szélén, lankásokon, középhegységekben él. Hogyan gyűjtsük? A fekete áfonya kedvenc tápláléka a vadon élő állatoknak, medvéknek, fajdoknak. A növény gyenge, leveles hajtásait, és érett termését gyűjtik. Bogyótermései mélykék színűek, hamvasak, ízük kellemes. A cserje május-júniusban virágzik, termése augusztusban érik. Mi van benne? A levél (Myrtilli folium) cseranyagokat, flavonoidokat, iridoidokat, króm és mangán vegyületeket tartalmaz. A termés (Myrtilli fructus) katechin típusú cseranyagot, gyümölcssavakat, invert cukrot, antociánglikozidát, tartalmaz. Mire jó? A levélből készült tea jó szél- és vizelethajtó, megszünteti a bélrendszer hurutos megbetegedéseit. Segít vese- és hólyagbántalmak esetén is. A levélből előállított szereket külsőleg összehúzó szerként alkalmazzák. Belsőleg történő használatra időskori cukorbetegség esetén alkalmazható szakorvosi felügyelet mellett. A termésből szintén készítenek teát gyomor- és bélhurut, hasmenés kezelésére, de közkedvelt és ízletes a belőle előállított lekvár, szörp és bor is. Az áfonyabor erősítő hatású. A vadon élő áfonya termésének tápértéke nagyobb a kiskertekben termesztettekénél. Retinaproblémák, látászavarok esetén is felhasználást nyer. Terméséből "gyógypálinkát" is főznek, melyet szájüregi és fogínygyulladás esetén fogyasztanak. Baktériumölő hatással is rendelkezik. Az áfonya kivonatos formában gyógyszertárakban kapható. Hogyan használjuk? Áfonyabefőtt , Áfonyalekvár , Áfonyaszörp Tea: A levélből készült teát elsősorban szél- és vizelethajtóként, illetve bélhurut ellen használják, de alkalmazzák vese- és hólyag-megbetegedések esetén is. A terméséből készített tea, kellemes íze miatt mindennapi üdítő folyadékként fogyasztható. Konyhai felhasználás: Ízletes bogyóterméséből szörpöt, lekvárt, bort készítenekÁFONYA Magas a csersav- és foszfortartalma, kitűnő vértisztító gyümölcs. A hasmenést erősen fogja, coli baktériumellenes hatása ismert. Különösen a vörös áfonyának magas a nedvtartalma: Régóta ismert gyógyszere az orbáncnak, a szénaláznak, az idegzsábáknak, a vese és hólyagbajoknak; idült hasmenésnél, bélférgesedés ellen is hasznos. A mirigyekre regeneráló, élénkítő hatást gyakorol, különösen kedvező hatása van a nemi mirigyekre. Préseljük ki a levét, és azt fogyasszuk rögtón a préselés után! A magja és a héja emészthetetlen.










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!